Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Be kell rendezkednünk a szélsőséges időjárásra

Be kell rendezkednünk a szélsőséges időjárásra

 

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt.

Új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események az utóbbi 36 évben, mint korábban. Az áradások, villámárvizek, part menti áradások száma csak az utóbbi öt évet tekintve is szignifikánsan nőtt – derül ki az Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből.

 

A jelentés friss adatai szerint az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott.

 

A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok (a szárazság) és az erdőtüzek több mint kétszer olyan gyakran fordulnak elő 1980 óta, mint azelőtt.

 

A zivatarok, viharok száma megkétszereződött 1980 óta.

 

A szélsőséges időjárási események jelentős károkat okoznak. Az EASAC által felkért szerzők friss adatsorai szerint a zivatarkárok megkétszereződtek az Egyesült Államokban: míg 1980-ban 10 milliárd dollár kár keletkezett a viharok miatt, addig 2015-ben majdnem 20 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg.

Pozitívabb fejlemény, hogy ezzel szemben Európában ugyanezen időszak alatt alig emelkedtek a folyók áradásai miatt bekövetkezett károk, annak ellenére, hogy gyakrabban történtek áradások. Ez azt jelenti, hogy az árvízvédelmi intézkedések hasznosnak bizonyultak.

 

Leállhat-e a Golf-áramlat?

 

A Golf-áramat az atlanti áramlási rendszer része. Folytatásával, az Észak-atlanti-áramlással együtt a Mexikói-öböl meleg vizét szállítja északra. Az EASAC-jelentés 2013-as és 2018-as kiadásában is foglalkozik azzal a kockázattal, amelyet az áramlat meggyengülése vagy leállása jelentene, hiszen emiatt egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna.

 

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!

A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.

A klímakutatók között jelenleg is szakmai vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba – egyrészt, mert a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt, mert olvad a grönlandi jég. Az EASAC-jelentés szerint az oceanográfiai adatgyűjtés bővülő eszköztára segítségével megbízhatóbb előrejelzéseket kell készíteni a felmelegedésnek az áramlatra gyakorolt hatásáról.

 

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a gyengülő és kanyargósabb vonalú futóáramlásnak bizonyíthatóan szerepe van az Arktisz gyors felmelegedésében, egyszersmind a Sarkkörtől jóval délebbre eső vidékeken – Európában és az USA keleti részén – bekövetkező kemény fagyok kialakulásában.

 

(Forrás: MTA)