Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Tisztelt Olvasóink!
Bízom benne, hogy jelen íràs mindenkihez eljut!!!!!( aki olvassa az adja tovàbb).
Ma ,: Alapítvànyainknak és mind azoknak akik szívükön viselik a Környezet-ügyet , azok szàmàra ünnep van, DE mindenki szàmàra EMLÉKEZTETŐ : ma van a KÖRNYEZETVÉDELEM  vilàgnapja!!!  Csak röviden: egyre több helyen és több alkalommal olvasható a Környezetvédelem fontossàga, és az ezzel kapcsolatos emberi Kötelesség-tudat. Sajnos a szóban forgó fogalom akàr tetszik, akàr nem, JÖVŐNK zàloga, és biztonsàgunk Alapja!!!
Ezért ezúton is kérek minden olvasót a gondolat tovàbb adàsàra és a megfogalmazott ügy a Környezetünk védelme VALÓS megvalósitàsàra!! 

Ez a rövid íràs csak figyelem felhívàs a jövő feladataira!!! De bízom a megértésében és a jövőbeni ezirànyú cselekedeteikben!!!
Tisztelettel :
Dr.techn.Kecskeméti Sàndor

2019.06.05.

 

2019.01.14.

MI FÜSTÖL A TÁVOLBAN?

ENERGETIKA – A GAZDASÁGI ÉRDEKEK FELMORZSOLJÁK A KLÍMAVÉDELMI TÖREKVÉSEKET


Hidegen hagyja a környezetvédelem az amerikai elnököt, ellenben annál jobban foglalkoztatja, hogy a szénerőművek turbó fokozatra kapcsoljanak. Alaposan felkavarta az energiapiaci állóvizet Donald Trump, hiszen az USA az olajpiacon is egyeduralkodó lett. Ráadásul az energiahordozók piaca átkerült Kínába és Indiába, ami komoly lökést adott a hagyományos szénhidrogén-alapú energiahordozók tovább élésének.

A világ üzemanyagpiacának korábbi urait, a milliárdos arab sejkeket és az orosz oligarchákat már-már marionettbábuként mozgatja az Egyesült Államok elnöke. Úgy tűnik, lassan Donald Trumptól függ az is, hogy mennyiért tankolhatunk a hazai kutakon. Így valószínű, hogy az autósok számára továbbra is a szerda, illetve a péntek marad a hét két kiemelt napja, amelyekre a Mol Nyrt. hazánkban a benzin és a dízel áralakítását időzíti.

Az elmúlt időszak a járműtulajdonosok számára különösen kedvezőre sikeredett: volt olyan alkalom, hogy a két fő hajtóanyag esetében literenként egyaránt tíz-tíz forinttal lett olcsóbb a tankolás. Mindez Donald Trump energiapolitikájával függ össze, amelynek köszönhetően az USA mára nettó olajexportőr lett. Ez azt is jelenti, hogy így megszakadt az Egyesült Államok 75 éves folyamatos függősége a folyékony energia behozatalától. Alig van már olyan szabad terület a farmerek mezőin, amelyet ne tarkítanának fúrótornyok.

Ám míg az autósok örülnek, a kereskedők a kardjukba dőlhetnek, mert a nyakukon maradt a termékük. Ez a gigantikus túlkínálat valójában annak köszönhető, hogy az elnök újra engedélyezte a hidraulikus technikával való kitermelést. Ezzel Amerika lett a világ legnagyobb kőolaj-kitermelő országa, megelőzve Oroszországot és Szaúd-Arábiát, ahol szó szerint belefulladnak a fekete aranyba.

Szélerőmű turbinái Dél-Franciaországban, Marseille közelében. A szél- és napelemes termelések átbillentették a mérleg nyelvét
Fotó: Reuters

A legfrissebb adatok szerint az éves felhozatal az oroszoknál a Szovjetunió összeomlása óta nem tapasztalt szintre, 555 millió hordóra növekedett. Ám még ez is eltörpül az USA teljesítménye mellett, amely több mint hárommilliárd darab 159 literes hordót tesz ki.

A túltermelés ellensúlyozására a legnagyobb olajipari országok összességében napi 1,2 millió hordós kitermeléscsökkentéssel igyekeznek kezelni az anomáliát, megágyazva a mielőbbi áremelésnek. Erre a napokban született megállapodásra viszont egyvalaki továbbra is nemmel voksolt: maga Trump elnök, aki még mindig az olajár alacsonyan tartását szorgalmazza. Szokásához híven a Twitteren is megüzente, hogy ne csökkentsék a kitermelést.

Véleménye szerint „az energiaforrásaik exportálásával fel tudják szabadítani szövetségeseiket is a barátságtalan nemzetektől való függés alól”. Az elnök véget vetne az amerikai energiaszektor 1970-es, 1980-as évek óta tartó kormányzati agyonszabályozottságának, amely nélkül az eddigieknél hatékonyabb, biztonságosabb lesz a kitermelés. Emiatt azonban borulhat az olajexportőrök hierarchiája, a folyamatosan vészharangot kongató zöldek pedig félnek a környezetszennyezéstől.

Ám Trump nem csak az olajpiacot forgatja fel fenekestül, az ezzel szorosan összefüggő egyéb energetikai, illetve klímapolitikai intézkedései is hatalmas vihart kavarnak. Abban, hogy a „szabad világ” ura ilyen jól tudja keverni a kártyalapokat, közrejátszik az a rendelete is, amelyben egy tollvonással felülírta elődje, Barack Obama tiszta energiával kapcsolatos környezetvédelmi terveit. Trump meggyőződése, hogy véget kell vetni a szén elleni háborúnak.

Az új olajfúrási technika engedélyezése mellett feloldotta az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásának korlátozását, és zöld utat adott a szénbányászat beindításának. Feloldotta a becsukatott szénerőművekre vonatkozó zárlatot is, valamint a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot. A dolog pikantériája, hogy Trump a Környezetvédelmi Hivatal épületében szentesítette aláírásával a rendeletet. Miután a büdzséből kikerültek a felsorolt intézkedésekre szánt költségek, a nemzeti kassza máris dollármilliárdokkal lett könnyebb.

Donald Trump valójában csak egyfajta restaurációra törekszik: az USA energiamixében 2014-ben még 39 százalékos részesedéssel bíró szén aránya mára 30 százalék alá csökkent. A villamosenergia-ipar szénről leválásának hátterében rendre a palagáz és a megújuló energiából termelők fokozatos térnyerése és piaci növekedése áll. Emiatt csökken a szénerőművek kihasználtsága, mivel a palagáz, földgáz, illetve a szél- és napelemes termelések összességében átbillentették a mérleg nyelvét: már költségszinten is egyre biztosabban tudnak a megújuló megoldások a szenes erőművek alá ígérni.

Trump pedig éppen ezt akarja megakadályozni, így nemcsak az olajpiacot pezsdítette fel, hanem ugyanezt akarja a szénnel is. Az, hogy mindennek súlyos következményei lehetnek, például gyorsíthatják a klímaváltozást, az USA első embere számára láthatóan mellékes. Olyannyira, hogy decemberben azt is bejelentette: az Egyesült Államok kilép a párizsi klímavédelmi egyezményből. Mellesleg kampányában hangoztatta is: a globális felmelegedésre, a klímakutatásra viccként tekint.

Szavait nyomatékosítandó folyamatosan csökkenti az egészségügyi, az energetikai, illetve a légköri és óceáni kutatásokkal, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó hivatalok büdzséjét. Ez utóbbi intézmény költségvetésének megnyirbálása már az amerikaiak többségénél is kiverte a biztosítékot, milliók nem értenek egyet a környezetvédelmi kiadások csökkentésével. Sokan emlékeznek ugyanis még arra az időre, amikor az ország majdnem belerokkant a környezeti ártalmakba.

Ráadásul a szervezet szintén egy republikánus elnök, Richard Nixon idejében jött létre. Ezek után szinte már szóra sem érdemes, hogy Trump a környezetvédelmi hivatal élére olyan vezetőt nevezett ki Scott Pruitt személyében, aki meglehetősen szoros kapcsolatban állt a fosszilis, azaz a nem megújuló energia felhasználásában érdekelt vállalatokkal. Ráadásul amíg Oklahoma kormányzójaként tevékenykedett, a hivatalt számtalan esetben bírálta, és feleslegesnek tartotta még a létezését is.

Pedig az intézmény a „Tiszta levegő” és a „Tiszta víz” törvényekkel változtatta meg az amerikaiak életét. Ezek hatására 1970 és 2015 között az olyan környezetszennyező anyagokból, mint az ólom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, átlagosan hetven százalékkal kevesebb került a levegőbe és a vizekbe. Saját kimutatásuk szerint 2010-ben 160 ezer ember halálát előzték meg.

Az utóbbi időben sorra buknak el a korábbi energetikai tervek, s Trump megváltoztathatja a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG piacát is. Ez azért lényeges, mert már így is az amerikai LNG mintegy háromnegyede Ázsiában (Dél-Korea, Kína, Japán, Tajvan), illetve Latin-Amerikában (Mexikó, Chile, Brazília) köt ki. Ezzel máris kiszorították az amerikai export legfontosabb európai vetélytársát, az orosz földgázt is, amelynek viszont kedvezőbb az ára, így ez továbbra is Moszkva egyik legerősebb fegyvere maradhat.

Trump azonban szívesen csatázik. Egyik üzenetében így fogalmazott: „Befejeztük a harcot az amerikai energia ellen, befejeztük a harcot a gyönyörű, tiszta szén ellen.”
Az Európai Unió tagállamai is felvették a kesztyűt Trump „szenes terveivel”, illetve klímapolitikájával szemben. A cél a karbonsemlegesség elérése, vagyis minimálisra csökkenjen a közlekedés és az erőművek által kibocsátott üvegházhatású gáz mennyisége, a maradék pedig megfelelő ellentételezésre kerüljön. Ehhez elsősorban a megújuló energiai projekteket támogatná az a tavaly év végén megjelent tervezet, hogy a fosszilis energia felhasználása kiválthatóvá váljon.

A szén-dioxid-kibocsátást emellett meg is kötnék az erdőtelepítések révén, ahol pedig ez is kevés, ott föld alatti tárolók épülnének, hogy ne juthasson a légkörbe az üvegházhatású gáz. A metánkibocsátás a hulladékgazdálkodási technológia megváltoztatásával, a dinitrogén-oxid-kibocsátás pedig a műtrágyázás kiváltásával érhető el. Az unió 1990 óta húsz százalékkal már csökkentette ezek kibocsátásának mértékét, miközben fenntartotta gazdasági növekedését. Jelenleg negyvenszázalékos csökkenés a terv, majd harminc év alatt a tiszta világ megvalósítása.

A kérdés azonban, hogy ez mennyire lehetséges a teljes egyetértés hiányában. „Németország például rendkívül környezetbarát célokat tűzött ki maga elé, és ennek keretében eurómilliárdokat ölt a nap- és szélenergia fejlesztésébe. Volt olyan nap, mikor az ország energiatermelésének 40-50 százalékát napenergia adta, ám a maradék ötven százalék eltolódott a szénfelhasználás irányába. Az Egyesült Államokból importált szénnel is fűtötték ugyanis az erőműveket, így a hatalmas ráfordítások ellenére a szén-dioxid-kibocsátás összességében nem csökkent” – mondja Drucker György energetikai szakértő.

Nem véletlenül tervezi a Greenpeace hétmilliárd euró összegyűjtését, hogy megvegye Észak-Rajna–Vesztfália lignitbányáit és szénerőműveit. A szervezet 2020-ra szeretné megszerezni a helyszínek tulajdonjogát, és 2025-re leállítaná mind a kitermelést, mind az erőműveket. Helyükön szél- és napenergiás parkot telepítene, amely megvalósulása esetén Európa legnagyobb ilyen projektje lenne.

Lengyelország szintén problémás góc lehet a nagyratörő tervezet elfogadásában, mivel az ország gazdasága nagyban a szénerőművek termelte energián nyugszik. Más országok ugyanakkor gyorsítanák a szélerőművek telepítését: Dánia, Finnország, Svédország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Portugália energiaügyi és környezetvédelmi miniszterei közös levélben foglaltak állást a nulla kibocsátás mellett.

Magyarország új energiastratégiájában a legtöbb kiemelt célhoz segítséget nyújtanak a napenergia-projektek, már a legnagyobb hazai energiaipari cégek is fejlesztenek napelemparkokat. Áder János, a környezetvédelmet fókuszba helyező köztársasági elnök úgy tervezi, hogy az energetikai beruházások megvalósításával a hazai elektromos áram 90 százalékát szén-dioxid-mentesen termeljük 2030-ra. Ebbe a nap- és a szélenergetikai fejlesztéseken túl a Paks II. termelte energiamennyiség is beleszámít.

Viszont ha sikerül 2020-ban megszavaztatni az európai karbonsemlegességi tervezetet, akkor 2050-re az Európai Unió lesz az első ilyen gazdaság a világon, ez pedig elengedhetetlen a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény hosszú távú céljainak megvalósításához. Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy eurómilliárdokat lehetne spórolni, ha 2050-re 70 százalékkal csökkenne az unió energiabehozatala.

Drucker György azonban szkeptikus az uniós tervezet „aprópénzre váltása” ügyében. Ugyanis az EU a kibocsátáskereskedelmi rendszert is nagy reményekkel indította el, de messze alulteljesített a megvalósításában. Szepesi András környezetvédelmi mérnök sem látja megvalósíthatónak a tervezetet. Szerinte a politikai deklarációkat – még ha teljes egyetértésen alapulnak is – könnyen felülírhatják a gazdasági szükségszerűségek, és a jelenlegi tervezet messze van a teljes egyetértéstől.

A környezetvédők szerint az egész elképzelés túl későn született, hiszen a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról jelentése kimutatta, hogy mindössze 12 évünk van a globális cselekvésre. Ha tartani akarjuk a 1,5 fokos felmelegedés ütemét, akkor világszerte 45 százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a 2010-es szinthez képest. Így nem igazán számít az unió 2050-es célkitűzése.

Az unió szerepét nem szabad eltúlozni – fogalmaz Drucker György. Az energiahordozók piaca ugyanis átkerült Kínába és Indiába, ami komoly lökést adott a hagyományos szénhidrogén-alapú energiahordozók továbbélésének. A Nemzetközi Energiaügynökség idei kitekintése is mutatja, hogy az Európai Unió egyre hátrébb sorolódik a nemzetközi gazdaság motorjai között.

eredeti cikk :https://magyaridok.hu/lugas/mi-fustol-a-tavolban-3825722/

Tisztelettel: 

Dr.techn.Kecskeméti Sàndor
jelen Alapítvàny létrehozója

2019.01.13.

Tisztelt Olvasóink!
Màr régen jelentkeztünk. Ok: lejàrt Honlapunk megjelenési ideje és a hosszabbitàsnàl kavarodàst keletkezett, ami a folyamatos  megjelenést   -félreértések sorozata miatt- igy tolta el időben!
Folytatva: a jelzett konferenciànk sikeres volt!! A jelzett elöadóink pontosan megtartottàk elöadàsaikat! Tartalmàban Sikeresen!!! A hallgatósàg létszàma kívànni valót hagyott maga utàn, de betudható ez annak, hogy az Őnkormànyzatok és irànyító szervezetei  az ez évi vàlasztàsok okàn, messze àtlagon felüli rendezvénnyel terhelték a lakossàgot céljaik elérése érdekében! Fűggetlenűl ettől itt mondunk köszönetet a helyszin bísztositàsàért a Nógràd megyei Őnkormànyzat vezetőségének , kűlőnős hangsúllyal az Elnök és a Jegyző uraknak!! Valamint a megjelenteknek  a részvételért!!!
Tisztelettel:

Dr.tech.Kecskeméti Sàndor, az Alapítvàny létre-hozója.

 

 

Tisztelt Ólvasóink!

Előző megjelenésünk alkalmàval szót ejtettünk ez év október 11.-én tervezett Rendezvényünkröl. Most tàjékoztatjuk Őnőket a részletes programról, tesszűk ezt tőbb dologért:
-- akit érdekel a rendezvény, szívesen làtjuk!! (Ingyenes)
-- akinek a témàval észrevétele van, szívesen vesszűk azzal a kis 
     Feltétellel, hogy kérjűk előtte a következö cimen belelenteni:    
     emrkka@gmail.com  : név és téma! Ez tőrténhet a helyszinen is.A
     

                                                 PROGRAM 

Levezető Elnök:   A megyei Közgyűlés jegyzője : Dr.Bagó József

  • Előadàsok : A Kőrnyezetűgy Nemzetkőzi Helyzete!!! elöadó Dr.Mika Jànos egyetemi tanàr a téma    nemzetkőzi szakèrtöje. 
  •   Nógràd megyei Őnkormànyzat környezetvédelmi 

          tevékenysége, eredmények, hiànyossàgok,feladatok, a vàlasztàsokra             való felkészűlés.Előadó:.....

  •               A Nógràd megyei Kormàny- Hivatal vàlasztàsok 

                     Utàni szervezeti felàllàsa,a Környezetvédelmi Fő-osztàly                                  bemutatkozàsa!Előadók:.........,


Meghívó nem kötelező ! Viszont a jelenléti ív alàiràsa igen!,,,vàrunk mindenkít söt hozzàszólàsàt, Véleményét.!!!

Tisztelettel: 
A szervezők nevében:
Dr.techn.Kecskeméti Sàndor
jelen Alapítvàny létrehozója

 


 

 

 

Tisztelt olvasóink!

Ezen év majdnem elmúlt, hogy sajàt dolgainkal foglalkoztunk volna! Ez október 11.-ével megszűnik.:: megszervezésre kerűlt ez év első konferenciàja!!! 
A jelzett időpontban ,POTOSÍTVA: 2018. Október 11.-én  10 órai kezdettel konferenciàt szerveztünk a megyei 
Őnkormànyzati dísztermében.
Kérem minden olvasónkat, hogy e hír tovàbbadàsàval minél tőbb résztvevőt szervezzenek!!!

A Közgyűlés "levezető elnöke" Dr.Bagó József
 A bevezető előadàst : A " Kőrnyezetűgy. Nemzetkőzi helyzete"
   E.a. Dr.Mika Jànos tanszékvezető egyetemi tanàr. Nemzetkőzi  
      Szakértő 
 Nógràd megye Önkormànyzatànak eddigi tevékenysége kiemelve a Kőrnyezetűgyet (mivel vàlasztàsok előtt àllunk) Sajnos a megye elnökének  Skuczi Nàndornak, màr lekötött elfoglaltsàga okàn a helyettes kijelölése folyamatban.
 Nógràd megye újjónan vàlasztott szervezetének ill. A feladatànak bemutatàsa . Ez az un. Kormànyhivatal!! A bemutatóelöadàsra felkért:
Szabó Sàndor dr Kormànymegbizott úr, vagy a  Hivatal kőrnyezet-védelmi föosztàlyànak vezetője.
 Esetleges hozzàszólàsok.

Előre is kőszőnve : Zagyva-vőlgye Alapítvàny  nevében
Tisztelettel:

Dr.techn.Kecskeméti Sàndor!

 


 Tisztelt olvasóink!!
A kőrnyezeti katasztrófàk nem szűnnek!! Sőt!!
Példa az U.S.A. Legutóbbi pèlda èrtékü ( sajnos) katasztrófàja)
Làsd:!!!

Ellentmondanak az amerikai kémek Trumpnak
A Florence trópusi vihar által sújtott Észak-Karolinába látogatott
múlthét szerdán Donald Trump amerikai elnök.


Roy Cooper észak-karolinai kormányzó az elnököt tájékoztatva úgy fogalmazott, hogy eddig is gyakran
voltak nagy viharok, “de olyat, mint a mostani, nem láttunk még”. A vihar pusztításait katasztrofálisnak
nevezte. A Florence egyedül Észak-Karolinában eddig 27, Észak- és Dél-Karolinában pedig 34 halálos
áldozatot követelt.
Cooper kormányzó elmondta, hogy évekre és nagyon sok pénzre lesz szükség a károk helyreállításához, és
segítséget kért az elnöktől. Donald Trump együttérzéséről biztosította a Florence áldozatainak családjait, és
hangsúlyozta, hogy a kormányzat készen áll a segítségre.
Trump kíséretében van Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter és Brock Long az országos katasztrófaelhárítási
ügynökség (Fema) vezetője. Long arról tájékoztatta az elnököt és a kormányzót, hogy az eső ugyan
elállt Észak-Karolinában, de a veszély nem múlt el, a folyók ugyanis tovább áradnak, ráadásul a mindent
elöntő víz járványveszélyt jelent, mivel a többi között állati tetemeket sodor.
Hozzátette: a Fema jelenleg – a bajba jutottak megsegítése és mentése m ellett – elsősorban a veszélyes
anyagok eltávolítására és a fertőtlenítésre összpontosítja erőfeszítéseit.
Ellentmondanak az amerikai kémek Trumpnak a klímaváltozás kérdésében
Trump kitalációnak tartja a klímaváltozást, de az USA hírszerző ügynökségei egyértelműen ellentmondanak
neki ebben a kérdésben egy új jelentésben, melyet a szenátus hírszerző bizottsága elé tártak.
A washingtoni törvényhozás felsőházában, a szenátusban működő hírszerzési bizottság számára juttatták el
Globális Veszélyelemzés (Worldwide Threat Assessment) nevű jelentésüket az amerikai hírszerző
szolgálatok.
Ebből az derül ki, hogy nagyon is számottevő veszélynek tartják az éghajlatváltozást és annak kedvezőtlen
mellékhatásait. Ezzel a nézettel pont szembehelyezkednek Donald Trump és a Fehér Ház hivatalos
álláspontjával.
A jelentés szerzői figyelmeztetnek, hogy ha a klímaváltozást nem fékezzük meg, akkor az globális
instabilitáshoz vezet. „A melegedő éghajlat hosszú távú folyamatai, a növekvő légszennyezés, a biológiai
sokszínűség csökkenése és a vízhiány valószínűleg gazdasági és társadalmi elégedetlenséget idézhet elő, sőt
akár felfordulást is 2018 folyamán” – szól a jelentés.
Az elemzés arra is kitér, hogy a melegedő hőmérséklet felerősíti a természeti katasztrófákat, a háborúkat, az
élelmiszer- és vízhiányt, a gazdaság kilengéseit és a népvándorlás.
GDPR-nak megfeleltetett Adatvédelmi Tájékoztató -ban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.

A dolgozat említ olyan tudományos kutatásokat, melyek szerint a fajpusztulás tempója olyannyira
felgyorsult, hogy a „normális” százszorosa és ezerszerese közé tehető a jelenlegi sebessége. Ezek a
veszteségek „veszélybe sodorják azokat az ökoszisztémákat, melyek támogatják az emberi rendszereket”, és
segítik a létfenntartásunkat.
Források: MTI; Bloomberg; Piac & Profit


Tisztelt Olvasóink!
Honlapunkon megjelenő hírekkel nem nagyon kényeztettük el Őnőketi. A TERMÉSZET történetében szinte egyedűl àlló időjàràs szinte mindenről elvonta a figyelmet. Igaz, nyàr volt, iskola szünet, szabadsàgolàsok sok minden ami a szokatlan idöjàràstól érdekesebb szórakoztatóbb volt.
Kőztàrsasàgi Elnökünk is màs elfoglaltsàga miatt nem igen volt nyilvànossàg előtt. Pedig a KlIMA-Jelenségek voltak hol erősebbek, hol még erősebbek.
Sajnos ez folytatódik!!......

Áder János: civilizációnk jövőjét fenyegeti a klímaváltozás

Az előző évtizedek felelőtlenségének következményeire ez a nyár még drámaibban figyelmeztetett, mint az eddigiek. Erdőtüzek Svédországtól Görögországon át Kanadáig, súlyos aszálykárok Európa számos országában, emberek millióinak szenvedést okozó árvizek Ázsiában több helyütt - mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján, aki  szerint a klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély.


Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat, kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak.


Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Európai Meteorológiai Társaság konferenciáján a budapesti Corvinus EgyetemenFORRÁS: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra, "minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később".

Áder János szerint az előző évtizedek felelőtlenségének következményeire ez a nyár még drámaibban figyelmeztetett, mint az eddigiek. Erdőtüzek Svédországtól Görögországon át Kanadáig, súlyos aszálykárok Európa számos országában, emberek millióinak szenvedést okozó árvizek Ázsiában több helyütt -
sorolta az államfő.

Hangsúlyozta, mindezt nem lehet váratlannak nevezni, hiszen 200 éve ismert jelenség az üvegházhatás; 120 éve ismert, miként hat a légkör széndioxid-arányának növekedése a felszíni átlaghőmérsékletre, 100 évre visszamenő pontos adatok állnak rendelkezésre a tényleges hőmérsékletekről; 50 éve figyelik, miként változik egyre gyorsabban a Föld klímája; és 21 éve fogadták el a kyotói, közel 3 éve pedig a párizsi megállapodást - fejtette ki, majd aláhúzta, az üvegházhatású gázok kibocsátása mégis egyre tovább emelkedik. "Jól látható, elegendő adatunk és tapasztalatunk van" - mondta a köztársasági elnök.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a többször megfogalmazott politikai szándék ellenére még mindig várat magára a közös cselekvés.
"Pedig látnunk kell, nem a légkör állapota a tét, hanem civilizációnk túlélése" - fogalmazott.


A kapitalizmus nem képes visszafordítani a klímaváltozást

A szabadpiaci hozzáállás nem fogja megmenteni a világot a klímaváltozástól, mondja Richard Vernon és Dave Hunter, míg Nicholas Falk azt mondja, az Egyesült Királyság tanulhatna Kínától. Philip Steadman a városok hűvösen tartására kínál ötleteket.

 

Larry Elliott a klímaváltozás közelgő veszélyeire hívja föl a figyelmünket, valamint az elkerülésük néhány akadályára. Az általa javasolt megoldás, miszerint „a világnak háborút kell üzennie a klímaváltozás ellen” figyelmen kívül hagyja a legfontosabb komponenst. A klímaváltozást ugyanis a klímaváltoztatók okozzák: Te és én, és 7,6 milliárd embertársunk, ami minden évben 83 millióval növekszik, és még több hatása van a klímaváltozásra.
Jól ismertek a népességnövekedés  visszafordításának jóindulatú és erőszakmentes módjai, melyek alkalmasak volnának arra, hogy 2,5-3 milliárdra csökkenjen az emberiség létszáma, amiről a szakértők úgy becslik, hogy a bolygó képes volna eltartani. Magukba foglalják a reproduktív egészségügyi szolgáltatások széleskörű és ingyenes biztosítását, beleértve a családtervezést mindenki számára, aki igényli, valamint az általános, és az egészségügyi képzést különösen a világ nagyszámú lánypopulációjának, akiktől jelenleg megtagadják mindezt.


Larry Elliottnak számos dologban igaza van cikkében, ugyanakkor azt is demonstrálja, hogy a kapitalizmus az egyik fő akadálya annak, hogy a klímaváltozással érdemben foglalkozhassunk. Megkülönbözteti a gazdasági növekedés számos különböző formáját, ám nem hajlandó elismerni, hogy a vagyontárgyak és természeti erőforrások fogyasztásának és újraelosztása iránti vágy csökkentése az alapja annak, hogy a természet által szabott határokon belül maradhassunk. Az „elég” kimondásával kapcsolatos vonakodás végzetesnek bizonyulhat.
A tiszta technológiákba való befektetés volumenének masszív növekedésére van szükség, nem csak azért, mert a világszerte erre költött összeg tavaly alig közelítette meg a klímaváltozással kapcsolatos veszteségeket az USA-ban, hanem mert enélkül, valamint számos más beavatkozás nélkül milliárdok halálos ítéletét írjuk alá a század előrehaladtával. (a befektetőket persze elsősorban a profit érdekli, így nagy felelősség hárul a kormányokra, hogy állami kedvezményekben részesítsék ezeket a típusú beruházásokat – a szerk.)
Ahogy Elliott utalt rá, nem a kapitalizmus, hanem az államok pénzelik a legjobb elméket, mikor szükség van rájuk (vagy, mint az űrverseny esetén, ha a politikai célkitűzés igényli), és amelyek a múltban jelentőségteljes innovációval szolgáltak. Ha a siker nincs kilátásban, akkor a cselekvés mögötti motivációnak humanitáriusnak kell lennie, nem pedig kapitalistának.

Dave Hunter – Bristol


A háborúk és a klímaváltozás miatt tavaly 821
millióra nőtt az éhező emberek száma a
világon

Tavaly 821 millió ember, vagyis minden kilencedik lakos éhezett a világon - derült ki
az ENSZ kedden Rómában ismertetett jelentéséből, amely megállapítja, hogy immár
harmadik éve nő az éhezők száma a világon, ami részben a fegyveres kon iktusoknak és
klímaváltozásnak tudható be. Két évvel ezelőtt, 2016-ban még 804 millió éhezőt tartottak
nyilván, 38 millióval többet, mint az előző évben.

A dokumentum szerint az utóbbi három évben az éhezők száma világszerte
gyarapodott, és az egy évtizeddel ezelőtti szintekhez közelített. Éveken át ez a
szám csökkenőben volt, olyannyira, hogy a világszervezet 2030-ig célul tűzte ki az
éhínség felszámolását.

A kiugró növekedést először tavaly vették észre az ENSZ szevezetei, amelyek szerint
kon iktusok, gazdasági visszaesések és klímaváltozáshoz köthető történések, mint
szárazságok és árvizek tehetők felelőssé a negatív trendért. A helyzet különösen Afrika
és Dél-Amerika több régiójában romlik.

A kedden közzétett jelentés szerint globálisan az öt évesnél  atalabb gyermekek 22
százaléka, 151 millió gyerek alulfejlett, 672 millió ember - a világ felnőtt lakosságának 13
százaléka - pedig túlsúlyos.


Florence hurrikán | Rendkívüli állapotot hirdettek: már
Washingtont is fenyegeti
Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban is rendkívüli
állapotot hirdettek meg a közelgő Florence hurrikán miatt.

Mint azt megírtuk, hurrikán fenyegeti az Egyesült Államok keleti partvidékét, legfőképpen Észak- és Dél-
Karolinát, valamint Virginiát.
Muriel Bowser washingtoni polgármester Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy csatlakozik Virginiához,
valamint Észak- és Dél-Karolinához, amelyek kormányzói már hétfőn kihirdették a rendkívüli állapotot.
Dél-Karolinában kedd délig – a Henry McMaster kormányzó által megadott határidőig – befejeződött a
partvidéki területek kiürítése. Észak-Karolina és Virginia tengerparti részén azonban még tart a kötelező
evakuálás.
Az észak-karolinai hatóságokat aggodalommal tölti el, hogy a Florence hurrikán várhatóan egy
atomerőmű közelében, Southport városkánál érhet partot.
Ralph Northam virginiai kormányzó hivatala közleményt tett közzé, amelyben felhívta a figyelmet, hogy az
állam belső vidékein „katasztrofális áradások, erős szél és szinte bizonyosan tömeges áramkimaradások
várhatóak”. Bizonyos területeken akár 50 centiméternyi csapadék is hullhat. A Potomac folyó partján fekvő
virginiai Alexandria óvárosában már térdig érő víz öntötte el az utcákat, vízben állnak az éttermek és a
kávézók. Az amerikai haditengerészet kivezényelte a nyílt óceánra a Virginiában állomásozó mintegy 30
hadihajóját.

florence_cg1fwa.gif

Jeff Byard, a szövetségi Katasztrófa-elhárítási Hivatal (Fema) tisztségviselője több amerikai televíziónak is
nyilatkozott.
„Ez a vihar rendkívüli károkat okoz majd az országnak, hosszú idő kell az újjáépítéshez” – mondta. Jelezte
azt is: a tengerparti vidékektől távol, az ország belsejében lévő tagállamokat – így például Nyugat-Virginiát,
Pennsylvaniát, sőt, még Ohiót is – érinti majd a nagy kiterjedésű viharzóna.


 

A klímaváltozás elleni harc folytatódik
 
A héten rendezik meg a Global Climate Action Summit elnevezésű rendezvényt San Franciscóban. Ez lesz az egyik legnagyobb nemzetközi találkozó, amely eddig a klímaváltozás ügyével foglalkozott. Az esemény azt célozza, hogy elindítsa azokat a gyorsan meghozandó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban vállalt globális célkitűzések teljesítését. A fórum ragyogó lehetőség lesz arra, hogy előrelépjünk a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ez azonban csak minden érdekelt fél közreműködésével sikerülhet.
 
A párizsi klímamegállapodásban a nemzetközi közösség arról állapodott meg, hogy 2 Celsius-fokban – ideális esetben 1,5 Celsius-fokban – korlátozzák a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest. E célból a megállapodásban részt vevő országok kormányai azt a feladatot kapták, hogy dolgozzák ki a saját klímavédelmi akciótervüket.
 
Az egyes országok kormányai azonban egyedül nem tudják a kitűzött célt elérni.
Ebben mindenkinek szerepet kell vállalnia, beleértve az államigazgatás összes szintjét, az üzleti élet vezetőit, a befektetőket és a civil társadalmat is. Ez az inkluzív multilateralizmus új formáját teszi szükségessé, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésénél is alkalmazni lehet, s amely jól kiegészíti a párizsi klímamegállapodás vállalásait. Ez egy nagy feladat, azonban számos okunk van az optimizmusra. Eddig nem látott szemlélet alakult ki a világban az alacsony szénfelhasználású, a klímát védelmező jövő iránt, amelyet dinamikus zöldgazdaság, virágzó társadalom és egészséges környezet jellemez. Egy idén megjelent jelentés szerint 2017-ben az erőművi kapacitások nettó növekedésének 70 százalékát megújuló energia biztosította. Továbbá az Under2 Coalition elnevezésű kezdeményezés keretében több mint kétszáz ország, régió és helyi kormányzat vállalt kötelezettséget arra, hogy az 1990-ben mért szinthez képest 2050-re legalább 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
 
A városok szintén bizonyítják, hogy képesek a klímaváltozás elleni harcban vezető és innovatív szerepet betölteni. New York például arról döntött, hogy a legszennyezőbb épületei közül 14 500-at átépít. A kínai Sencsen pedig az első város lett a világon, ahol a tömegközlekedésben használt buszállomány teljesen elektromos járművekből áll. A brazíliai Curitiba a városi élelmiszer-termelés új modelljét vezette be. Az üzleti életről pedig az mondható el, hogy több mint hétszáz vállalat (amelyek összesített piaci kapitalizációja meghaladja a 16 ezermilliárd dollárt) tett klímavédelmi vállalásokat. Továbbá 289 befektető, akiknek az eszközállománya megközelíti a 30 ezermilliárd dollárt, csatlakozott az öt évre szóló Climate 100+ kezdeményezéshez, amely a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó vállalatai ellen lép fel a klímaváltozást mérséklő intézkedések javítása, az emisszió csökkentése és a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi beszámolók erősítése céljából.
 
Ennek eredményeképpen a zöldkötvények kibocsátásának globális értéke idén elérheti a 300 milliárd dollárt. Még távolról sem oldottuk meg azonban a problémát.
Kutatók szerint a globális szén-dioxid-emisszió terén 2020-ban fordulópontnak kell bekövetkeznie, ha az évszázad közepére el akarjuk érni a karbonsemlegességet. Ez azt jelenti, hogy az emisszió mértékének elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy az erdők, a talaj és más természetes rendszerek felszívhassák. Eddig mintegy ötven ország érte vagy érhette el emissziós csúcsát, és több állam is hamarosan csatlakozhat hozzájuk. Ez előrelépés, de nem elegendő. Valójában az üvegházhatású gázok még mindig olyan ütemben halmozódnak fel az atmoszférában, hogy hamarosan meghaladjuk az 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. Ezen szint felett pedig a klímaváltozás legrosszabb hatásai közül néhányat már nem lehet kivédeni. A jelenlegi trend mellett 3 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlagos globális hőmérséklet, ami létfontosságú természeti rendszereket – korallzátonyokat, esőerdőket, sarkvidéki régiókat – veszélyeztet. Minden fontos érdekcsoportnak erősítenie kell klímavédelmi elkötelezettségét.
 
E folyamat elindításához a Global Climate Action Summit és partnerei számos új feladatot fogalmaztak meg, köztük a városi hulladékmentességet vagy az emissziómentes járművek elterjedésének felgyorsítását.
Az ilyen törekvések nemcsak a környezetünket védik, hanem lökést adhatnak gazdaságainknak is. A New Climate Economy egyik friss jelentése szerint az alacsony szénfelhasználású gazdaságra való átállás egyedül a közlekedési ágazatban világszerte évente 23 millió munkahelyet teremthet. Talán még fontosabb, hogy a különböző szektorokban a vállalatvezetők nyilvánossá tegyék saját klímavédelmi törekvéseiket. Ezzel valószínűleg arra ösztönöznék a kormányok vezetőit, hogy a saját vállalásaik terén fokozzák az erőfeszítéseket az ENSZ decemberi, Lengyelországban tartandó klímaváltozási konferenciája előtt, ahol a kormányok a párizsi klímamegállapodás végrehajtási irányelveit véglegesítik.
 
Egyedül nehéz cselekedni. A közös fellépés arra ösztönözhet, hogy még több erőfeszítést tegyenek a különböző érdekcsoportok. Ha pedig egy egészséges bolygót akarunk örökül hagyni a következő nemzedéknek, akkor éppen ez a „több” az, amire szükségünk van.

Vasárnaptól ismét száraz időre készülhetünk, jövő hét elején többfelé elérhetjük a 30 fokot.

Vasárnap csípősen indult a reggel, helyenként 10 fok alá csökkent a minimum-hőmérséklet. Napközben nyugodt lesz időjárásunk, nagyrészt mérsékelt légmozgásra és mérsékelten meleg, 23-28 fokos maximumokra készülhetünk. A Dunántúlon kissé gomolyfelhős lehet az ég, de a kellemes időt itt sem fogja megzavarni csapadék.

Hosszú nyárutó

Hétfőn és kedden is napos, csapadékmentes idő ígérkezik. A délies szél a Dunántúl északi felén kissé megélénkülhet. Az őszre a sárguló faleveleken kívül legfeljebb a hűvösebb hajnalok és a korai naplementék emlékeztetnek majd. A legmelegebb órákban 25-30 fokig emelkedik a hőmérséklet.